- A beléptető kalicka szinte figyelmeztet - itt tisztulj meg halandó, sarud porát hagyd itt e helyt, s lelked kapuit nyisd meg áhítattal - meglásd a zord, kíméletlen, hazug világot rögvest elfelejted midőn a művészet e felszentelt templomába lépsz.
   - Lélegzetvisszafojtva állottam ott - a kalickában - ügyelve hogy a forraltbor blaszfémikus gőze nehogy váratlan  felbuggyanjon, s erős fahéjillatával az ördög párája lepje el a ragygó üvegfalat.

   - Aztán beléptem többedmagammal, és mentem, és jöttem és mentem, és kerestem Cézanne-t, és olykor megtalálni véltem, és néha ráköszöntem, de nem ismert meg, és nem köszönt vissza, úgyhogy felhagytam a bizalmaskodással, és inkább a sok magyarázó szöveget bifláztam, melyek okosan és bőbeszédűn próbálták megmagyarázni igaz lelkek, hogy mit is kell látnom, s főleg hogyan. Nem nagyon értettem mi szükség van a sok aprólékos magyarázatra, hiszen tiszta szívvel jöttem, lelkem kitárva, vagy azt gondolják nem értem, nem érthetem igazán amit látok saját szemeimmel?

   - Láttam már, igaz csak képeskönyvekben a mester alkotásait, de legtöbbjüket itt hiába kerestem, s kicsit bánatos is lettem, hogy ott a kalickában oly jólnevelten visszafogtam magam. Kerestem hát egy padot, leültem, s a csendben bolyongókat figyeltem amint meg megállanak egy egy rajz előtt. Eszembe jutott egy korábbi cikk,s az azt követő kommentfolyam. A cikk írója megvetően szólt a látottakról mondván Cézanne nem tudott rajzolni.
   - Valami vidéki rajztanár - volt az összegzés - irígy, nem látja a mondnivaló lényegét, nem az a fontos, hogy az emberi fej nyolcszor fér el az alakban, mit számít az, hogy a mesternél tizenkétszer...

   - Felfigyeltem, egy már vénülő szakállas alakra - mintha Barcsay Jenő lett volna, aki ugyebár mestere volt az anatómiának - s követtem egy ideig hosszas olvasgatását a képek magyarázatát silabizálva. Néha megállt, körbenézett, hova menjen, melyik képhez, rajzhoz tovább, mert leginkább ezek érdekelték, s apró fejmozdulatai beszédesen fejezték ki rosszallását.

   - Na de a képek...Ez lenne Cézanne? - vagy csak ennyire vagyunk megtisztelve? Még jó, hogy mások is felkerültek a falakra Ripl-Rónai például, és néhány elődje a kártyázóknak', egyebeknek. Tulajdonképpen jó, hogy nem hagyták egyedül szegény jó Cézanne-t, ki valószínüleg rendes becsületes ember volt, nem szórta a pénzt, kártyára, italra, nőkre - igaz, a gazdag papa nem is erre szánta. Csak a gonosz Zola ne írta volna meg azt a könyvet a tehetségtelen festőről, akiben magára ismert. Oda is lett a barátság.

   - Kifelé menet, az újabb kalickát már kevéssé tisztelve elengedtem a fehérvári Resti' forraltborának sűrű fahéjszármazékát, s feledve a magas művészetet, elvegyültem a könyvek és ajándéktárgyak otthonában, mert az is van ott, rögtön Cézanne után, mint ravasz Tesco-pénztárnál a cigaretta, meg a rágógumi.

   - SHAKESPEARE LONDONJA - napi öt garasból (Richard Tames) ez akadt a kezembe, éppen az utolsó, több nem volt már a polcon.
   - Beleolvastam, megtetszett, aztán a vonaton folytattam hazafelé:

     OKTATÁS

   - "Ha éppen azon gondolkdunk, hogy fiunkat Londonba küldjük tanulni, nos, jobbnál jobb helyek közt válogathatunk. A latin oktatására mindenhol hangsúlyt helyeznek. Az iskolák többsége ingyenes, de néhány helyen elvárják, hogy a fiúk saját gyertyáikkal világítsanak télen, és kifizessék az iskola takarítóit. Az oktatás reggel hét órátó délelőtt tizenegyig tart, délután pedig egytől ötig. (...)
   - Az ország legnagyobb alapfokú iskolája a Szent Pál. Alapítója, John Colet London mesésen gazdag polgármesterének fia volt - az egyetlen aki életben maradt a huszonkét testvér közül, így örökölte a hatalmas vagyont. A pénzen iskolát alapított, melyben egyszerre százötvenhárom fiú tanulhattt, mivel éppen ennyi halat fogtak ki Urunk csodálatos halfogása alkalmával.
   - Az iskola szabályzata szerint a diákok "bármely nemzetből és országból megkülönböztetés nélkül" látogathatják az iskolát, így az iskola tökéletesen megfelel a kontinensről érkezőknek is.
   - Maga a királynő alapította újra a Westminster-apátság ősi iskoláját.Az ide járóknak tandíjat kell fizetniök, kivéve a "királynő tanulóit": ennek  a negyven fiúnak ingyenes az iskola.
   - Az intézményben mindenkinek latinul kell beszélnie, angolul tilos.

   - VI.Edvárd a ferencesek egykori épületében alapította meg a Krisztus Ispotálya iskolát, kizárólag árváknak - ide tehát lányok is járhatnak. Az itt tanuló ifjakat könnyű megismerni sárga harisnyájukról, mely állítólag távol tarja a patkányokat."

   - Végállomás, Székesfehérvár...Becsuktam a könyvet, pedig még folytattam volna. Oktatás, tandíj, sárga harisnya...? Végülis fontos dolgok ezek, ilyesmikről folyik manapság is a vita, kivéve persze a sárga harisnyát, melynek nem volnék ellenére, de manapság olyanok is felszerelkeznének vele, kiket egyáltalán nem illet. 

- - -

   - Rossz szokásaim egyike - nem is illdomos nyilvános helyen - olvasni, bármiféle étkezés közben.
Pedig nagyon is jól esik. Vendéglőben, s mindahol kiszolgálják az embert, nem is teszem. Megadom a tiszteletet az abrosznak, sótartónak, művirágnak, a gondosan elémhelyezett evőeszköz hármasának, s várok türelemmel.
   - Házi magányomban ez nem megy. Kitámasztom a könyvet és...a következő oldal bár meglep kissé, de folytatom az olvasást.

     ALAPVETŐ GYÓGYMÓDOK

    - Hajhullás - égetett galambürülék, éppen olyan, mintha egy kis béka
                      elégetett hamvai lennének. 

    - Hajtetű - kenjük be higanyos kenőccsel, és disznózsírral.

    - Fülzúgás - öntsünk kenderolajat a beteg fülbe, majd ugráljunk azon a lábunkon,
                      amelyik oldali fül cseng.

   - Vizeletürítési problémák - három nagy tetűt helyezzünk a péniszbe.

   - Asztma - együk meg egy róka tüdejét, miután borba áztatott gyógyfüvekkel,
                   és édesgyökérrel átmostuk.

   - Tuberkolózis - gyógyíthatatlan, de fájdalomcsillapítóként próbáljunk meg szamártejet inni,
                          vagy együnk csigát a házával együtt.

                         JOHN HOLLYBUSH - A LEGKIVÁLÓBB ÉS LEGTELJESEBB HÁZIPATIKA
                         AVAGY OTTHONI ORVOSI KÖNYV A TEST MINDENFÉLE BAJÁRA
                         ÉS BETEGSÉGÉRE - 1561

    - Hiszek neki, bár a gyümölcsökről máshol írottakkal nem egészen értek egyet, miszerint:

    - ..."A gyümölcsök általában megtöltik a vért, amely aztán a testben felforr, ezzel segítve, sőt maga is okozva, hogy a vér elgennyesedjen, mindenféle betegség előtt megnyitva az utat..."

   - Na de menjünk tovább. Más egyebek is árthatnak az ember egészségének. Olvasgatván cikkeket, s főleg az azt követő kommenteket, heves vitákat, gyilkos háborgásokat, nem találom oly furcsának az egykori indulatok sajátos levezetését'.

   LABDARÚGÁS

   - "Ismeretlen gonosztevők gyűltek össze engedély nélkül, több mint százan, hogy egy bizonyos labdarúgás nevű törvénytelen játékt játszanak. A mérkőzés során olyan verekedés támadt, amely emberhalálhoz és komoly sérülésekhez vezethet.
   (Middlesex grófság negyedévesjegyzőkönyvéből - 1576 )

   - A labdarúgáshoz egy labdára van szükség, és nagyjából ennyi. Szabályok nincsenek. A mérkőzéseken általában két szomszédos falu férfijai vesznek részt, akik megpróbálják a két csapat közt kijelölt kezdőpontról a megfelelő területre juttatni a labdát. A fővárosbanáltalában a londoni és a westminsteri inasok csapnak össze. Az ellenfél akasztása, felrúgása és megütése is hozzátartozik a játékhoz, mely a külső szemlélő számára leginkább tömegverekedésre hasonlít. A hatóságok ferde szemmel néznek a labdarúgásra, és többször betiltotta már az uralkodó, a polgármester és a különböző hivatalnokok is, mivel veszélyezteti a közrendet (...) és értelmetlenül veszélyezteti testi épségüket és elvonja az embereket az íjászattól.
   - Az angolok azonban rajonganak ezért a játékért, és semmilyen tiltó rendelkezést nem hajlandók tudomásul venni."

   - Végül egyéb sportok, különös tekintettel egyes sűrűn látogatott oldalak íróinak és vezérkommentelőinek figyelmébe.

   - "Elméletben az angolok a kínzásnak még a gondolatát is elutasítják. A gyakorlatban azonban nem, különösen ha összeesküvőkből, vagy katolikus papokból akarnak információt kicsikarni (...)

   - Londonban a kivégzések ingyenes látványosságnak számítanak, és nagyjából a lakosság harmadát az utcára vonzzák (...) Bár évente háromszáz kivégzést tartanak, nincs állami hóhér. Általában egy hentesre bízzák a dolgot. Amellett, hogy ezzel díjazásban részesül, eladhatja az akasztáshoz használt kötelet, ami állítólag megvéd a betegségektől. Az akasztásokat általában Tyburnben végzik - itt van egy hatalmas háromkarú bitó, olyan mint azok az állványok, amelyeket az edények alá tesznek, hogy ne égessék meg az asztalt. A bitó karjain egyszerre nyolc-nyolc embert lehet felakasztani. A Newgate-től három mérföl ( öt kilométer ) az út a kivégzőhelyig, de az út menti tömegnek köszönhetően órákig tart odaérni. Az elitélt egy taligán ülve először elhalad a St Giles-in-the-Fieldsen lévő egykori leprakórház mellett, ahol magihat egy hatalmas korsó sört. Tyburnben aztán a hóhér hurkot tesz a nyakába, a kötelet odaerősíti az akasztófához, majd kihúzza alóla a taligát Az elitélt ezek után addig himbálózik és fuldoklik amíg meg nem hal. Ha szerencséje van, akad néhány bátor barátja, akik odafutnak hozzá és a lábába kapaszkodva eltörik a nyakát.

   - A Tower Hillen általában olyan nemeseket végeznek ki, akik árulást terveztek.Társadalmi státusuk elismeréseként kijár nekik a gyors, fővesztés általi halál.
   - Egyébként az összeesküvőket először felakasztják, majd kibelezik és felnégyelik. Az elitéltet ugyan felhúzzák, azonban életben tartják, amíg a hóhér felvágja a torkától az ágyékáig és utána kitépi a még dobogó szivét. Ezután az elitélt fejét levágják, majd a testét felnégyelik és a darabokat egy szánkószerű alkalmatosságon végighúzzák a városon, majd a fejet a London-hídra tűzik, a test darabjait pedig a városkapukra szegezik."

     Ilyen eccerű.Levágják felvágják kitépik szétvágják, aztán hazamennek.

   - Tovább is van még, de semmi értelme...Csak az öngyilkosokat sajnálom különös büntetésük miatt. Már nem szenvedhetnek s akkor már minek...
   - Lehet, hogy sohasem találkozom e könyvvel, ha nem megyek látogatóba Cezanne úrhoz. Korai műveiben állítólag vonzalmat érzett bizarr dolgokhoz, van is ilyen témájú feledhető képe.

   -...vajon mi lehet a cséza' szó eredete? Tudom, menjek a wikipédiára, majd az tuggya. Hát nem...