2012. 01. 27.
Csízió és ejrópa'
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

    - "A Csízió eredetileg 24 verssorból álló öröknaptár. Egy hónaphoz két sor tartozott. A versek latinul, általában erősen rövidített formában az egyházi ünnepeket és a fontosabb szentek ünnepét, vagyis a névnapokat jelezték. Mindegy egyes szótag egy napnak felelt meg a versben.

    - A vers első két szava Cisio Janus. A "Cisio" a 'Circumcisio Domini' vagyis az 'Úr körülmetélése' ünnepének rövidítése, míg a 'Janus' a Januarius (= január) rövidítése, öt betüje a hónap első öt napját jelentette az Újévet is beleértve. A magyar Csízió név a Cisio olasz kiejtési alakjának felel meg. Más országokban 'Cisio Janus' az öröknaptár neve.

    - A 16. századtól csillagászati, egészségügyi, állattartási ismereteket tartalmazó népszerű tudományos művekhez, kalendáriumokhoz fűzték hozzá, majd az eredeti vers el is tűnt és a csízió szó a kalendáriumnak lett szinonímája.

    - Az első csíziók Nyugat-Európában 1200 táján keletkeztek. A latin Cisio Janust a középkorban magyarra is lefordították, a versek formája az eredeti hexaméter-disztichonról a magyarban páros rímű nyolcasra változott. A magyar nyelvű könyvnyomtatás megindulása után különböző kalendáriumok részévé vált. Az egyik első magyar nyelvű csíziót 1592-ben Heltai Gáspár nyomdájában nyomták. Ez a könyvecske hasonló német művek fordításán alapult. A csízióba szerkesztették Regiomontanus 'Temporal' című csillagászati könyvének szövegét is."

Wkipédia.

   

 - A kezemben tartott kis kötet, az utolsó oldalon található bejegyzések szerint, melyek a csízió' szellemiségének megfelelően születési dátumokat tartalmaznak nap, óra és perc szerint, anyámé, az egykori tanítónő és lelkészfeleségé lehetett.
    - Szívesen olvasgatok belőle, leginkább a nyelvezetét szeretem de olykor elgondolkodtat.
    - Az előszó például, mely szerint:

 

..."A világ mindenkor kapott, valaminthogy kap még ma is az ujságon, minthogy előbb efféle könyvet sohasem látott. a jelenvaló oly hírt és becset nyert, hogy a vakok is megtanulták a szájról szájra menő hírből könyv nélkül: az árát oly igen fölverték a vevők, hogy egy-egy példány 12 spécies aranyon is elkelt, sőt a vevők egymás kezéből is kiszaggatták.
     Pedig azon időben volt ám pénzbecs, tanuljunk egy-két példából: mert midőn a bécsi Szent István-tornyát készítették 1407-ben, a főépítő kőművesmesternek, Pilgram Antalnak, naponkint csak öt batka, a közönséges legénynek pedig három batka fizetése volt. Két batka tett egy pénzt és így 200 batka egy forintot: még 1605-ben is egy szép ökör ára 12 garas, egy jó tehéné 6, legfeljebb 8 garas, egy sertésé2,3 vagy legfeljebb 5 garas volt. 1583-ban egy magyar forinton 20 pesti véka legszebb búzát meg lehetett venni...

 

A keresztény olvasónak

 

    ...Annak okáért, szeretett atyámfia! vedd jó néven e kis könyvecskét, mert ez tenéked megjeleníti gonosz természetedet, melyet megismervén, megjobbithatsz, azért kérd Istenedet, hogy teljes életedben őrizzen meg téged a gonosztól."

 

    Nos hát szeretett atyámfiai: "Kegyelem néktek és békesség..." – s aki ismeri folytatását e kezdő szavaknak, tegye még hozzá magában, ha akarja, és legyen béke az ő felbolydult lelkében. Annál is inkább, mert a korabeli Csízió népszerűsége a bibliáéval vetekedett a maga idejében.

 

     Európából’ érkezett eleinkhez e kis könyvecske,  sok hasznos ismerettel tele, pl: "Mint éljen az ember, hogy jó egészsége legyen", vagy: "Miképp ismerd meg kezedben az órát, mindennap, mikor tiszta idő és verőfény van".
     Midőn a mezőn vagy és tudni akarod, hány óra legyen, végy fel egy szalmaszálat vagy fűszálat, vagy egy egyenes, kis vékony fácskát, vagy ha deák vagy és pénzen nem vehetsz egy kompasztot, végy egy írótollat és annak mérd meg a hosszát az indexhez vagy mutató ujjadhoz, a tenyeredhajlásának felső lineájához, melyet odafennt élet lineájának nevezünk, szorítsd bele és tartsd egyenesen, a mint a következő ábrában láthatod. Ekkor vedd eszedbe, az árnyék a szalmaszáltól melyi ujjadra mutat és melyik ízre, s így megmondhatod az órát.

   Példa: Az árnyék mutat a kisujjamra , azért délelőtt nyolc óra van, olyankor pedig által sem haladja az árnyék az ujjamat sem. Az árnyék mutat a kis ujjam első ízénekhajlására, annakokáértdélután három óra van."

 

   Kissé körülményes lenne manapság a pontos idő megállapítása, mondjuk Brüsszelben ama nagyházban, mert sehol egy szalmaszál, csak teméntelen, jól karbantartott szellemi husáng, és éppen a legutóbbi össznépi szeánsz juttatta eszembe e kis könyvecskét.

    Felajzott hölgyek és urak tartottak összejövetelt, s nekem a XXVIII fejezet jutott eszembe e kis könyvecskéből, mely a Phisiognómia címet viseli.

 

    Ezúttal nem érdemes szólni oly, egyébként fontos fejezetekről, mint például: " A mely lónak a szemén hályog van", vagy "Mit kell tenni ha szálféreg esett a birka gyomrába", pedig ha tudomáso lett vola az alábbiakról, kedvenc kis kosom, Kornéliusz tán túlélhette volna szörnyű betegségét.

   " Ha azt látod, hogy birkád nem eszik, elsoványodik, bűzöset ürít, a mi nyálkás szálféreg jut belőle, tudhatod, hogy az bántja, és akkor adj neki , amit egy híres tudós ajánl, jó ellene, a mihez végy ürömből és varádicsból meg kályhakoromból és szarvas szervának az olajából, mind egyformán keverd dara közé és úgy add kétszer napota, utána pedig két kanál aloesből és annyi szappanból gyúrj kis gombócot s add mindegyiknek, amíg ki nem űzte a férget belőle"

   Na ez sem valami egyszerű dolog, leginkább a szarvas szarvának olaját keresgélhetném mindhiába. Az állatorvosnak is csak egy injekcióra futotta, de nem hiszem, hogy lett volna benne akár egy gondolatnyi varádics, meg efféle.

 

   Vissza tehát a Phisiognómiához, mert a fél délutánnyi beszédfolyamot hallgatva, látva az előadókat, ez sokkal érdekesebb:

 

    " Az emberben való jelenségek nem vernek kénytelenséget az emberek erkölcseire, hanem a természetnek hajlását mutatják meg, melynek mindazonáltal ellene állhatni okossággal. Azért e részről kövessük a mesterségnek feltalálóit Aristotelest, Avicennát, Filemont és Palemont, elkezdvén a komplexiókról, azaz véralkatokról A melancholikusokat, azaz fekete sárral bővelkedőket, szomorú és nehéz erkölcsű embereknek mondják. A sanguineusok, azaz vérrel bővelkedők szinténaz ellenkező természettel bírnak.

   A cholerikusok, azaz sárral bővelkedők, könnyen megharagusznak. A phlegmatikusok, azaz nyállal bővelkedők, restek és aluszékonyak(...) Haj, mely lágy és ritka, tompa elmét jelent: a fodor haj félénket és nyereség kívánót: ismét az igen lapos haj és homlokra függő, tiszta szívű embert jelent: tömör sárga és fehér haj nehezen tanulókat jegyez. Ha fekete szabású éd vékonyságú leszen, jó erkölcsöt jelentés az embernek jó complexióját, vagyis véralkatát mutatja.
    Az igen nagy fő agyatlant jegyez, a gömbölyded és rövid fő bölcsesség és értelem nélkül van, az alacsony és fölül téres fő szófogadatkanságna és feslettségnek jele: a valamennyire hosszú fő, mint egy bot, gondos és vigyázó embert jelent..."

 

    És így tovább részletesen és meglepő aprólékossággal, a fülek az orr, a szem, de még a nyakcsigolyák vékonyásáról is van mondanivalója a szerzőnek.

   Alapos, szemléletes munka. Az ember vizsgálata után természetesen a ló következik, ez méltányolható.
    Az asszonyállatról csupán két mondat: ...az asszonyállat pedig kesergő, félénk, irígy, nehézkedvű, álnok, a szenvedésre és eltűrésre könnyen engedő. De viszont morgó is, néha patvarkodó, melyért a deákok nevezik őket: Malum necessarium estmulier mala.

 

   Aki pedig mit sem tud ezekről, sőt megveti, lenézi, vagy csupán megmosolyogja Királyhegyi Müller János, Müller Regiomontanus, a poroszországi híres csillagász, mennyiség és erőműtudor írását, nyugodtan fészkelődjön ott ejrópa fővárosában, a mai "mennyiség és erőműtudorok" fontoskodó, túlbecsült társaságában.

 


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés