2009. 12. 26.
Korona
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

     - Amikor először megláttam, meglepődtem. Lányosan, szinte pirulósan. Korona egy útkereszteződésben...? Nem úszik, nem mászik, ott van középen, s aki arra jár félig körbejárja. Legalábbis félig.

     - Most még jobban megflepődtem. "Áronnak vesszeje megvirágozék" - jutott eszembe hirtelen - hát persze! Jön a karácsony, az ének is errőlszól errő szól: "Áronnak vesszeje megvirágozék, tiszta szűztől gyermek születék"

     - Na de kérem Székesfehérváron vagyunk, nem Áronnak, hanem a hosszúnevű Tihamérnak a városában, ám roppant hülyén hangzana, ha Tihamér vesszejét emlegetném. A mai világban szánalmas módon félreértenék. Persze így is félreérthető, sőt félre is magyarázható.

     - Eljött az idő - halld meg magyar - kivirágzott a korona, lesz magyar feltámadás! Bár az a pirosan és fenyegetően dőlő spárkaró, mely a háttérben merevedik, ha egyszer megindul, mi lesz a törékeny fonott koronánkkal? Ha jól látom fagyal vesszőkből fonták szorgos kezek, tavasszal majd fehéren kivirágzik, s jövő ősszel tele lesz verebekkel, mint ama veres torony.

     "Simonyi óbester kisgyerek korában felmászott egyszer a veres toronyba... Magos volt a torony, magos a teteje, az egész fedele, verebekkel tele...

Simonyi óbester
mint egy hős kiáltott,
Látta onnan maga alatt
Az egész világot.

Kebelét megrakta
verébfiókákkal,
Nem cserél most boldogságot
az egész világgal.

Dobjatok le nem baj,
van ezernyi szárnyam...
csunya irigy földöncsúszók
nézhettek utánam...

Nem is földre száll az,
hanem fel az égbe,
kinek százezer szárny
csattog a szívébe

     - Így lesz é vagy sem...? - Hosszúnevű országló Tihamér segedelmet kért az ellenzéktől, védené meg sajátjaitól mondván:

Dobjatok le nem baj,
van ezernyi szárnyam...
csunya irigy földöncsúszók
nézhettek utánam...

Hát most még várni kell egy kicsit Tihamér, meglátjuk mit hoz a jövő. De addig is...

Ki fogja metszeni a koronát? Ha már ott van, mégse maradhat így borzasan. Szerintem bőven van a városban dologtalan üres kéz. Néhány ténfergőnek boldogan kezébe nyomnék egy metszőollót. Nehogymár gaztenger, vagy valami csalitos, hajléktalanok menedéke váljék a szépséges koronából.

     - Amúgy meg, ha már Áron vesszejét emlegettem, mindenkinek boldog karácsonyt!

 


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés