A gascogne-i legények…           Azt hittem közröhej lesz ebben a környezetben éppen  a Cyrano verses micsodájával előhozakodnom, mert minden történetből kifogytam már, s kezdtem hosszadalmasabbá,  regényesebbé szinezni még szegény ártatlan Jókait is. Meglepett mekkorát tévedtem. Tarolt a verses, szűnek – szívnek – kebelnek, meg a satnyulón sóvárgó értelemnek oly kedves és szinesen édes-bús...

   - Mint mindig, s már megint...  - Hétágra süt a nap, van az tán nyolc is...  - Néhol aratnak - Péter-Pál is elmúlt.  - Sárszentmihályon, az éles kanyarban már próbálkoznak is a feketecsőrű ifjak  - Koraszülöttek.  - Kirepülnek óvatosan, visszarepülnek.  - A szárnyak nagyokat lappognak, jó hogy közelben a fészek.  - Mire a csőrük is kipirosodik, már szakértői lesznek a szárnyalásnak.  - Ma...

       - Liptó vármegy ura felállt az asztaltól és az ablakhoz lépett. A táj vad szépsége most mintha nem is érdekelte volna, gondoltaiba merülve bámult egy pontra, nem tudott elszakadni a jelentés szavaitól.        - Botrány lesz. A mai helyzetben akkora, hogy még a határokon is túlmegy. Elkerülhető lett volna, és nem érdemes védelemre aki okozta.       - Az interpelláció...

      - Nemrég egy családi ebéd alkalmával szegeződött nekem a kérdés - tudom e ki volt az igazi Trebitsch?     - Csak Rejtőre hivatkozhattam, s gyanítom sokan mások is így vannak ezzel.     "- Ön elhiszi...,hogy én főherceg vagyok?     - Miért ne? Ha ön elhiszi, hogy én Trebitsch vagyok     - De én az igazi St. Antonio főherceg vagyok!     - Akkor tudja meg, hogy én...

    - A hajnal előtti óra fájdalmas és tragikus. Van akinek már hetek óta az. Dönteni nem kell, késő! Csak sodródás van. Menekülés. Szétszóratás és szégyen. A fegyverletétel szégyene. A megaláztatás.   - Halkan kopogtak az ajtón, a pap lépett be gyetyával a kezében. Körbepillantott az alacsony szobában, az ágyat érintetlennek látta, pedig csak rendbe téve simult már a szemközti fal mellett. Katonaszokás – gondolta. Akkor hát katona az...

          - Benntről kifelé bámulós idő van. Ablak mögül bámulós. Hol esik, hol nem. Áztató és vizes, amit a kutyák sem szeretnek. Szél is fúj. Befűtöttem a cserépkályhába, majd meleg is lesz egy kicsit, s akkor jobban esik a bámészkodás.       - Wilma és Franciska nem törődik az időjárással, csak fű legyen a talpuk alatt, de legalábbis a jászolféleségben amit a minap építettem. Meg sem...

      - Ebben a zavaros, és igencsak rend-hagyó időszakban ideje megemlékeznünk esmeg népi hagyományainkról, legfőleg pedig pénzügyi dolgokról, de legalábbis a pénz körüli mahinációk és szokások bőséges gyüjteményéről.       - Ki is lehetne főszereplője, szellemi atyja és jótékony istápja ennek a folyamatnak, mint maga a...

        - Egy igazi, egy valódi dácsáról van szó, talán éppen a legutolsóról. Mert valamiféle súlyosbodás történt a helyzetben - mindig az van a politika körül - és akkor például kitalálják odafönn, hogy nem lehet többé dácsát kivinni Magyarországra. Semmilyen külföldi elvtársnak sem lehet odahaza igazi dácsája. A követségi titkár elvársnak sem lehet. Nem vagyunk annyira jóban. Furceva asszony is duzzog. Órákig...

Mottó:         "Azok az emberek, akik tökéletesen hisznek önmagukban, mind az elmegyógyintézetben vannak” G.K.Chesterton.           Egy szombati MN, Magazin mellékletében, a "Mi a Magyar" sorozatában Gróf Leiningen-Westerburg tábornok naplójából (1849) idéz.       Altleiningeni gróf Leiningen-Westerburg Károly Ágost ...

             - Angol sakk..? jajdult fel sebzett méltósággal az apró termetű Krausz, midőn  a délelőtti néhány órai gyakorlást követően a hentes kellően felkészültnek érezte magát, és a vacsora után partit ajánlott neki.       - Mi az, hogy angol sakk? Teátrális döbbenettel tekintett körül a zárkában. Az urak hallottak már ilyet....?  Alig érkeztek vissza az...